10.rész: Mert másé a szívem

 

 

• És mégis miről meséljek én te neked. Menj, a bögyös macádhoz vissza engem pedig felejts el. – suttogtam neki mérgesen miközben próbáltam karjaiból kiszabadulni. Nem akartam kínos helyzetbe kerülni a főnök előtt és végképp nem akartam azt, hogy kirúgjanak az állásomból, mert szükségem van a pénzre.
• Nem tudlak. – hajolt felém, de elfordítottam az arcom.
• Nem úgy láttam az előbb oda kint. – korholtam le mintha még mindig lenne hozzá valami közöm. Nem már nincs vertem a falba bele képzeletbeli fejem. Mit kérem, számon tőle azt tesz, amit akar.
• Nem tudlak és nem is akarlak elfelejteni. Belátom hiba volt bántanom téged nem akartam bocsáss meg. Nem tudok lemondani a bulikról, mert nekem kellenek, hogy kiengedjem a gőzt. – mintha őszinte lett volna. Nem tudtam hinni neki. Nem tudom már melyik arca a valódi és melyik nem. Annyi féle módon viselkedett már velem. Nem tudom eldönteni mikor teljesen önmaga.
• Én elhiszem, de ez már nem az én problémám. Akkor kellett volna gondolkodnod. – vettem félvállról a dolgot.
• Bocsáss meg. – könyörgött. Egy percre megsajnáltam, ahogy ott állt előttem, mint egy szerencsétlen, meggyötört ember. Válaszokat akartam arra, hogy mit miért tett.
• Miért nem vittél magaddal a bulikra? Ha vittél volna, akkor nem itt tartanánk.
• Azért nem vittelek, mert nem akartam, hogy egy ilyen fiatal lánnyal lássanak, mint te. Nem tett volna jót a hírnevemnek. – néma csönd uralkodott közénk. El se akartam hinni, amit mondott. Elkezdtem szégyellni magam. Tudhattam volna. Hogy lehettem ilyen naiv. Honnan vettem azt az őrültséget, hogy én meg ő boldogságban fogunk élni ameddig meg nem halunk. Nem mesében élünk. A valóságban nem így megy. Én is ugyan olyan nyálas liba vagyok, mint a többi. Nem tudtam épp kéz-láb mondatott kinyögni magamból.
• Ja, hogy te szégyellsz engem. – dünnyögtem.
• Nem szégyellek téged. – mondta hadarva mintha próbálná menteni a menthetőt.
• De te szégyellsz engem. De az jó volt mikor meg tudtál kefélni? Ahhoz nem voltam túl fiatal mi? Tudod mit kár volt veled lefeküdni. Nem tudok jobbat kár volt téged megismerni. Egy rohadék vagy JiYong. Neked a hírnév fontosabb bármi másnál. Velem nem mersz mutatkozni, de egy kurvával igen. Tudod, mit legyél, boldog engem viszont felejtsél el. Ja és ha még egyszer elkezdesz ráncigálni, így mint az előbb akkor szólni fogok a rendőrségnek. Elegem van belőled. - ott hagytam és mentem kifelé mosolyt erőltetve arcomra, higgadtságot színlelve a rendeléseket felvenni. JiYong nem sokkal utánam visszament a lányhoz. Nem vette le rólam a tekintetét. Bárhová mentem éreztem, hogy kíséri lépteimet.

• Fizetnék. - emelte meg kezét. Oda mentem hozzájuk s láttam, hogy a lány sír.
• De JiYong én, szeretlek. - mondta neki a lány miközben könnyeivel küszködött. Nem sajnáltam hisz megérdemli, ahogy én is megérdemlem mostani sorsom.
• Mondtam baby csak egy éjszaka kellett. – mondta hidegen és szárazon miközben a pénztárcájában turkált.
• De miért? – kérdezte a lány hátha meggondolja magát vagy talán csak ő is értelmetlen választ várt értelmetlen kérdésére, aminek úgy is tudja a válaszát.
• Mert másé a szívem. - felnézet rám én pedig lesütöttem szemeim. Nem akartam, többet rá nézni. Undorodtam tőle és azon voltam, hogy minél jobban távol tartsam magamtól.
• Remélem jól érezték magukat és legközelebb is ellátogatnak hozzánk. – szóltam közbe, hogy a kínos csend ne váljon még kínosabbá.
• Én biztosan. - mosolygott rám gúnyosan JiYong.

Letelt a műszakom. Átöltöztem utcai viseltben majd a személyzeti ajtón távoztam. Ma is sikerült össze szednem egy igen tekintélyes borra valót. Már alig vártam, hogy haza érjek mikor egy fekete kocsi állt meg mellettem és beráncigált ajtaján. Nem tudtam visítani, mert befogta a számat.
• JiYong te megőrültél? Mondtam neked valamit. – üvöltöttem vele.
• Nem érdekel, mert csak téged akarlak.
• JiYong engedj el. – kiabáltam vele még jobban de tudtam tettem reménytelen hisz mindig az van amit ő akar.
• Nem. Nem foglak. - leengedtem az ablakot és elkezdtem üvölteni.
• SEGÍTSÉG EZ AZ ŐRÜLT EL AKAR RABOLNI. VALAKI SEGÍTSEN. KÉREM!!!!!!!!!!!
• Fejezd már be. - visszahúzott, de késő volt a rendőrök felfigyeltek ránk. Megállítottak és oda sétáltak hozzánk.
• Jó estét biztos úr.
• Jó estét önöknek is. Valami probléma van kisasszony?
• Igen. Ez az elmebeteg berángatott a kocsijába és el akar rabolni.
• Ne higgyenek neki. Egy kicsit részeg.
• Nem vagyok az. 
• Jó majd mindjárt megtudjuk. Kérem, fújjon bele a szondába. - bele fújtam és nem találták nyomát, hogy ittam e. - Uram kérem, szálljon ki a kocsiból. Velünk kell jönnie. Hölgyem maga pedig haza mehet, de előtte elkérném az adatait. - lerendeztünk mindent majd boldogan egy kicsit lelkiismeret fuldoklással mentem hazafelé.